Az új Andy Grove Magyarországon nőhet ki, a szikrát bostoni egyetem adta

Miközben a magyar EU-elnökség alatt, a Draghi-jelentés napvilágot látása után forrósodik Európa vitája a versenyképességről, nem lehetett volna jobb az időzítése annak a budapesti találkozónak, ahol egy kétéves programot értékeltek, amely magyar egyetemeket, a jegybankot, vállalkozókat, cégeket és kockázatitőke-befektetőket hozott össze. Erre a találkozóra érkezett, és a Világgazdaságnak interjút is adott Michael Cusumano kitüntetett professzor, aki a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Regionális Vállalkozás-gyorsítási Programja (REAP) keretében sokéves nemzetközi gyakorlatot szerzett Japántól Új-Zélandig, a magyarok vágyát a felzárkózásra pedig azért is jól érti, mert két könyvet is írt a magyar származású legendás Intel-vezér Andrew Grove-ról. 

A programban az MIT a Massachusettsben kialakult élénk és hatékony modellt adja tovább a világban: úgy segítik az innovációt és a vállalkozást, hogy élő együttműködést hoznak létre egyetemi, technológiai szakértők, bejáratott és új vállalatok, finanszírozók és kormányzati szereplők között – összegzett a professzor a találkozón a Magyar Innovation Hub új irodájában,  amelyet a magyar REAP egyik eredményeként hoztak létre a Budapesti Metropolitan Egyetem kampuszában. Az MIT hosszú hagyományt közvetít: 1945 óta az itt végzettek harmincezer céget alapítottak, köztük milliárd dolláros forgalmúakat. Általános gyakorlat, hogy 

Sok különböző oka lehet, egy országban miért nem működik olyan jól az innováció ökoszisztémája, mint az Egyesült Államokban, ahol ömlenek belőle az új gondolatok és szereplők. Például Japánban az elvesztett háború után egy merev rendszer alakult ki, amely a vállalkozókkal szemben a nagyvállalatokat részesíti előnyben, Új-Zélandon pedig az új szereplők egyből külföldre igyekeznek.

és miközben az Európai Uniónak megvannak a maga bajai, nagy belső piaca áttörési lehetőségeket kínálna egy hatékonyabb magyar innovációs ökoszisztémának – summázott a professzor. 

Ami a kétéves magyar MIT REAP program eredményeit illeti, még korai felmérni őket, de máris hoztak gyümölcsöket, mint a tények intenzív összeszedése, a startupok finanszírozására használható konvertálható kötvényekről szóló új jogszabály, és az együttműködés a REAP csapatban résztvevők közt, illetve az új innovációs hubban. A további tennivaló rengeteg – mondta Michael Cusumano a Világgazdaságnak. 

Az innováció erősségei Magyarországon elszigeteltek

– Lát előrehaladást, mióta az MIT vezette és a jegybank segítette program 2021-ben elindult?

– Először is, úgy gondolom, hogy Magyarország jó infrastruktúrával rendelkezik, és gerinccel azokhoz a tevékenységekhez, amelyeket az MIT-nál a REAP programmal előmozdítanánk. Például a Magyar Kutatási Hálózat, a HUN-REN. Ez már megvan, és sok különböző területen segíti a kutatást. Ahogy én értem, és ez egyfajta gyengeséget alkot, hogy nincs hozzákapcsolva a vállalkozásokhoz. Jobbára akadémikus kutatás, amiben Magyarország igen jó nevet szerzett, legalább történelmileg.

Úgy gondolom, létre tudnák hozni a növekedésorientált vállalkozásokat, mint az Intel, Magyarországon a műszaki és a tudományos haladásra lapozva. És alakulhatna innováció az üzleti modellekben is, valamilyen kombinációban a technológiával.

A magyaroknak nem kellene kis piacként gondolniuk magukra

– Ha hálózatokat építünk ki Magyarországon, attól még nem lesz nagyobb a belső piac. Vagy ez nem probléma?

– Úgy gondoljuk, ha van gyengesége a kisebb országoknak, akkor ez általában az, hogy nincsenek nagy piacaik. És miért látunk olyan sok startupot az Egyesült Államokban és Kínában? Mert a piacuk óriási. Nem is csak ez: az amerikaiak az egész világra a piacukként tekintenek. Bármilyen terméket hoznak létre, mondjuk egy szoftver terméket, angolul tervezhetik meg és adhatják el világszerte. De az Egyesült Államok az IT-piacnak csak az egyik fele. Kína is óriási piaccá vált.

A magyaroknak azonban az Európai Unió részeként kellene gondolniuk magukra. Nem csak mint egy kicsi, 9,5 millió lakosú országra Kelet-Európa közepén, illetve Közép-Európában. 

– Merre vezetne az út?

– A legjobb út szerintem, ha jobban összeboronálják az itt folyó műszaki és tudományos kutatást, hogy új üzleteket hozhassanak létre a már létező cégek, az itt leányvállalatokkal rendelkező nemzetközi cégek, vagy startupok. Ez a célunk. És ahogy értem, Magyarországhoz megvan elég alap. De ez az első lépés. Olyan tevékenységeket létrehozni, mint a Magyar Innovációs Hub és hálózat, a csapatunk úgy döntött, hogy létre kellene hozniuk a huboknak ezt a fajta hálózatát és a különböző módon tevékeny embereket összehozni.

Úgy tudom, ez az új iroda nagyon tevékeny. Nagy az aktivitás minden héten. Az emberek találkoznak, a diákok, vállalkozók, és megosztják az ötleteiket. Idővel ennek kell, hogy legyen hatása. De egynél többre lesz szükség. Úgy tudom, országszerte többet létrehoznak majd ezekből a hubokból. Ez a kezdet, és hogy hova nő, nem tudhatjuk. Mi lehet ebből öt év múlva? Az egyetemeket rávezetni, hogy együttműködéseket hozzanak létre, biztassák a diákokat, a professzorokat és az iparági embereket, hogy találkozzanak, teremtsenek újat, akár az egyetemen belüli ötletekkel, akár rajtuk kívül együtt dolgozva. Meglátjuk. Még nem tudjuk. Mindez még új. De biztatóan hat rám, hogy a csapat együtt maradt. 

A teamjeink közül sokból, ahogy a program véget ér, szétszélednek végezni a napi dolgaikat. Ezek a teamek többnyire önkéntesek. De itt a jegybank eltökéltnek tűnik, hogy hatást gyakoroljon a gazdasági fejlődésre. Ezt nevezzük gerincnek, amely állandóságot ad. Mindez az első lépés része. Figyelni fogjuk, mi történik ezután. Valószínűleg az egyetemeket is bevonják, nem lehet csak a bank. Az egyetemeknek is fel kell zárkózniuk.